Az érettségiről

Az érettségi diákéveink egyik legmeghatározóbb eseménye, lezár egy hosszú korszakot és utat nyit egy teljesen új időszak felé. A vizsga ezért meghatározó jelentőséggel bír, azonban azt fontos tudni róla, hogy nem csak egy pillanatnyi tudásfelmérőről, hanem az eddig elsajátított össze tudásunk és készségünk összegzéséről van szó.

A történelem egy eszköz, ami segít rálátni a nagyobb képre, megérteni a rendszeralkotó folyamatokat, egy-egy döntés mögött megbúvó indokokat, átlátni kiemelkedő hadvezérek, uralkodók, állam és kormányfők politikáját. Ezen folyamatok megértése pedig mindenki életében fontos, hiszen a világunk alapvetően ezekből az ok-okozati összefüggésekből épül fel.

Történelem tanulás közben akarva-akaratlan a mai életünket is meghatározó alapvető kérdések is előkerülnek, mint a kapitalizmus működőképessége, a globális kihívások, a demokrácia, mint államberendezkedés, az érdekérvényesítés vagy a politika és az erkölcs viszonya. Ezen folyamatok tanulmányozása során a legfontosabb, hogy az egymással vitázó történelmi személyek gondolkodásának megértésén keresztül folyamatosan mi is alakítsuk nézőpontunkat mind az egyes korszakokról, mind napjaink eseményeiről.

A történelem érettségi közép- és emelt szinten is két nagyobb egységre bontható fel, egy tesztsorra és az esszékre. A középszintű történelem érettségi fő fókusza, hogy a vizsgázó tudjon egyes forrásokat értelmezni, saját ismeretei segítségével ebből információkat összegyűjteni, következtetéseket megfogalmazni. Tudjon bemutatni, összevetni, kritikusan szemlélni folyamatokat, történelmi személyeket, korszakokat vagy jelenségeket, majd ezekről az eseményekről be tudjon számolni egy esszé keretében. Közép szinten az érettségit egy egységben kapják meg a diákok, maguk oszthatják fel, hogy mennyi időt szánnak a maximális 180 percből a tesztsorra és az esszékre, illetve azt is, hogy milyen sorrendben kívánnak haladni. 12 tesztfeladatot, egy rövid és egy hosszú esszét kell megírni a megszerezhető 100 pontért.

Az emelt szint lényegesen több lexikális tudást és komplexebb gondolkodásmódot igényel. Segítséget jelent azonban, hogy betölti a közép érettséginél keletkező űrt, mert olyan témaköröket is felölel, melyek segítenek egy nagy folyamatként értelmezni a történelmet. Az emelt szint struktúrájában is eltér a középszinttől. Ebben az esetben 100 percet kapnak a diákok a 12 tesztfeladat kitöltésére. Az időkeret lejárta után beszedik a feladatlapokat. Ezt követően a három esszére 140 perc áll rendelkezésükre. Ebben az időkeretben szabadon választhatnak, hogy a rövid, a hosszú és a komplex esszéket milyen sorrendben kívánják megírni.

Az érettségi kulcsa az esszé, közép és emelt szinten is a megszerezhető 100 pont felét, azaz 50 pontot van lehetősége a diákoknak ezáltal megszerezni. Tippeinket az érettségi vizsga esszéinek pontozóboxa alapján bontottuk fejezetekre.

1. Feladatmegértés

• Pontosan arról kell írni, amit a feladatban kérnek: se többet, se kevesebbet.
• Figyelmesen el kell olvasni a feladatot, hiszen egy esszé több részkérdésből áll.
• Lényegi összefüggéseket kell rögzíteni a források felhasználásával.
• A feladat elolvasása során érdemes aláhúzni a részkérdéseket, majd az esszé írása közben kipipálni a megválaszoltakat.
• Hasznos lehet írni egy rövid pontokba szedett vázlatot, amelyben valamilyen logika alapján (időrend, ok-okozat) felsoroljuk az összes kifejtendő részkérdést. Akár a használandó évszámokat is érdemes kigyűjteni.

2. Tájékozódás térben és időben

• Esszét mindig a tér és az idő meghatározásával célszerű kezdeni, hiszen így nem felejtjük el és a tanárnak sem kell keresnie.
• Mindig jelöljük meg a teret és az időt, még ha túl egyértelműnek is tűnik. (Például, ha Szent Istvánról írunk esszét, akkor is jelezzük, hogy Magyar Királyság).
• Próbáljunk minél pontosabb meghatározást adni, nem elég a feladatban megadott tér vagy idő.
• Rövid esszénél elég egy-egy, de hosszú esszénél legalább 2-2 meghatározást írjunk!
• Uralkodók esetén az uralkodás évszámait érdemes megjelölni, ehhez segítségül hívhatjuk a történelmi atlaszt.
• Tér meghatározásának lehet általánosabban írni: Kárpát-medence, mai Francia- és Németország, de ha van térkép, arról is lehet városokat leolvasni, pl.: Esztergom.
• Időmeghatározásnál legtöbb esetben írni kell legalább egy pontos évszámot. Adódhatnak kivételek, ahol elég a század, például: a francia abszolutizmus kiépülése a XVII. (–XVIII.) századra tehető.

3. Kommunikáció és szaknyelv alkalmazása

• Használjuk a témához kapcsolódó általános és konkrét fogalmakat.
• Figyeljünk a helyesírásra, hiszen a helytelen írásmódért nem jár pont.
• Törekedjünk a mondatokból álló, logikusan felépített szöveg írására. A megállapításokat nem célszerű egyszerűen egymás után írni, szükség van egy logikus gondolatmenetre, amely mentén írjuk az esszét.
• Hosszú és komplex esszét mindenképpen tagolni kell (bevezetés, tárgyalás és befejezés). Ez az esetleges helyhiányból adódóan a rövid esszében nem ajánlott.
• Mikor elkezdjük az esszét, írjunk egy listát azokról a szavakról, amikről biztosan tudjuk, hogy bele akarjuk írni a fogalmazásba. Nem kell mindig a legbonyolultabb, legszakmaibb szavakra gondolni, ugyanis általános és konkrét fogalmakért is jár a pont. (Sokszor az elvárt fogalmak közé tartozik a harc vagy pénz kifejezések is.)
• Írjunk fogalmazásunkba minél több fogalmat, de figyeljünk, hogy csak a megfelelő szövegkörnyezetben használjuk őket.
• Ne használjunk indokolatlanul magyartalan kifejezéseket, mert pontatlansághoz vezethet.

4. Ismeretszerzés, a források használata

• Minden egyes megadott forrást fel kell használni, majd mindegyikhez tenni egy megállapítást. A felhasználandó források közé tartoznak a szöveges forrásokon felül a képek, karikatúrák és táblázatok is.
• Törekedjünk az ok-okozati kapcsolatra.
• A forrást elemezni kell, azaz nem elég idézni a forrást, hanem értelmezni kell – saját szavainkkal leírni, miről is szól az adott forrás – valamint erről egy megállapítást kell tenni, vagy következtetést levonni. Tehát a forrásból szűrjük ki a releváns információt, majd vonjunk le lényegi megállapítást, következtetést.
• Ha összehasonlításról van szó, akkor általában két hasonló vagy ellentétes forrás adott, ilyenkor ezeket kell szembeállítani, összehasonlítani.
• Az egymás mellé/alá helyezett forrásokról kell összehasonlító megállapítást tenni.
• Érdemes minden forrás mellé az első olvasás során egy rövid mondatot, gondolatot írni, hogy a későbbiekben ne a források újraolvasásával teljen az idő.
• Már a források olvasásánál érdemes felállítani egy gondolati struktúrát például, hogy mi-mit követ, miből következik vagy hogy mi-mivel áll szemben.
• Akár pontosan nevezzük meg a forrást, például Szent István I. törvénykönyvében olvasható, hogy…

5. Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és probléma központú gondolkodás

• A témához kapcsolódóan írjunk le mindent, ami nem található meg a forrásokban. Ez a legtöbb pontot érő feladatrész, melyben a vizsgázó tényleges tudását mérik fel és értékelik.
• Akárcsak a forrás használatnál, itt is megállapításokat kell tennünk, melyekből következtetéseket vonunk le.
• Fontos, hogy hiába jó a megállapítás, hiába az adott lecke része, ha nincs arra konkrétan irányuló kérdés, akkor nem ér pontot, csak sorokat veszíthetünk vele!
• Komplex esszénél különösen fontos, hogy ne eseménytörténetet írjunk.
• Törekedjünk arra, hogy tömören, a nagyobb összefüggésekre koncentrálva írjunk.

6. Általános tippek

• Körültekintően válasszunk esszét! A hosszú esszé alapján válasszunk, hiszen ez sokkal több pontot ér, mint a rövid esszé.
• Az esszé kiválasztásánál ne csak azt vegyük figyelembe, hogy melyikről tudunk többet írni vagy melyik téma megy jól, hanem azt is, hogy melyiknél vannak jobb források.
• Figyeljünk az időre. Nem érdemes sietni, hiszen az összecsapott munka nem jó munka, de nagyon sok időt pazarolni egy esszére sem szabad.
• Kezdjük a legnehezebb, leghosszabb vagy legtöbb pontot érő feladattal!
• Arról és csak arról írjunk, amit a feladat kér!
• Ne lépjük túl a megadott sorszámot. Maximum 5 sort olvas még el a javító tanár, a többit nem veszi figyelembe és nem pontozza. Ezért gondoljuk át előre, mire hány sort szánunk, nehogy a lényeges információk maradjanak a végére.
• A feladat elolvasása után érdemes vázlatokat írni.
• Figyeljünk nagyon a nyelvhelyességre, főleg a tulajdon- és személynevek írására!
• Mielőtt leírunk egy mondatot, gondoljuk át, az tényleg szükséges-e, kérdezte-e a feladat. Az utólag kihúzott mondatok az eszét átláthatatlanná, rendezetlenné teszik, amiért értékes pontoktól eshetünk el.
• Összehasonlításnál mindig közös, vagy ellentétes pontokat kell keresni, erre kell építeni az állításokat, nem pedig külön-külön kell elemezni a két feladatrészt.
• Pipálgassunk: Amikor befejeztünk egy gondolatot, húzzuk le a listánkról, hogy lássuk, mennyit kell még kifejtenünk, és arra mennyi helyünk, időnk van még.
• A forrásokat figyelmesen olvassuk át, írjuk mellé a kulcsmondanivalót, hogy az mindenképp bekerüljön az esszébe.
• A vizsga végeztével ne adjuk be rögtön a dolgozatot, hanem olvassuk át az elkészült esszéket. Ilyenkor még észrevehetjük, ha egy mondatunk értelmetlen vagy egy szót helytelenül írtunk le, és még korrigálhatunk.
• Próbáljunk meg szépen, olvashatóan írni, nehogy azon veszítsünk pontot, hogy a javítótanár nem tudja elolvasni a válaszainkat.
• Egyes szám harmadik személyben fogalmazzunk (például megállapítom helyett megállapítható).

A történelem érettségi az első lépés ahhoz, hogy megértsük a minket körülvevő folyamatokat, illetve, hogy sikeres közgazdászok, társadalomtudósok vagy jogászok legyünk. Elengedhetetlen napjaink megértéséhez, azonban talán ezért a legjobban tanulható tárgy is, hiszen bármikor találkozunk egy problémával napjainkban, ahhoz valamilyen történelmi eseményt, kiindulópontot tudunk csatolni.

A közép- vagy emelt szintű történelem érettségire való felkészülésben segítségre lehet a Studium Generale ingyenes érettségi felkészítő kurzusa, a Történelem Szekció gyakorlást és felkészülést segítő programjai, mint a T-A-L-I Workshop és a ProjectE esszéíró kurzus, valamint kiadványai.